Tévhit, hogy a fiatalok jól használják a digitális eszközöket
Tele a Youtube totyogó kisgyerekekkel vagy háziállatokkal, amint iPad-et használnak. Hamis a kép, amit sugallnak ezek a videók, alaptalan a közhiedelem, hogy a gyerekek, a fiatalok önmaguktól, tanulás nélkül képesek kezelni a digitális eszközöket.
Lorna Walker, a londoni Regent’s University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak másoknál.
Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudjon használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és kezelni őket, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani: hogy valaki képes kezelni az okostelefont, és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás" fogalma definiálatlan, gyakorlatilag bármi érthető rajta.
A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő viszonyulással lehetőséget biztosít nekik a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz.
Szakértők szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.
Az NJSZT előremutató döntésként és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet, amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT javasolja, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL-szintű tudás megszerzése.
A British Computer Society által készített felmérés szerint a munkaadóknak csupán 52 százaléka vélekedik úgy, hogy munkatársai megfelelő digitális készségekkel rendelkeznek. Németországban és Ausztriában végzett kutatások pedig azt tanúsítják, hogy bár sokan tartják magukat felkészült digitális írástudónak, a tesztek során kiderül, sokan közülük alapvető műveletek elvégzésére sem képesek.
Az angliai National Skills Academy for IT 2011 szerint a munkaadók 99 százaléka több, 96 százalékuk pedig jobb képzéseket szeretne munkavállalóinak.
Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42 százaléka nincs tisztában a free wifi veszélyeivel, 40 százalékuk nem védi PIN-kóddal a telefonját és 50 százalékuk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére.
Az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) 60 ezer fiatal körében elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalék rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással.
Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak alig 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály alig hét százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel.
Az EU Kids Online című tanulmánya leszögezi, háromból két 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tud az internetről a szüleinél, azaz a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.
Forrás: hirado.hu
Kapcsolódó cikkek
- Elstartolt a gyerekbarát YouTube az USA-ban
- Február 23-án érkezik a YouTube gyerekbarát változata
- Magyar weboldal lett a világ legjobb angolnyelv-oktató portálja
- Ingyenes otthoni Microsoft Office használat a felsőoktatásban résztvevők számára is
- Duális képzés az informatikában - Németországba hívja a fiatalokat az SAP
- A Lenovo bemutatta az oktatásba szánt ThinkPad 11e szériáját
- Erdélyben is lehet magyar nyelvű ECDL vizsgát tenni
- Új SMART tantermeket adott át a Samsung
- Büntetik a PC előtt túl sokat ülő gyerekek szüleit
- Imagine Cup Academy: ontják a remek ötleteket a magyar diákok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újgenerációs, sajátmárkás készülékek a Telekomnál
A Telekom május 23-án piacra dobja az újgenerációs, saját márkás készülékeit, a T Phone 2 5G-t és T Phone 2 Pro 5G-t. A telefonok nagyobb teljesítményű processzorral, fejlett kamerarendszerrel és kiváló minőségű kijelzővel érkeznek, hogy optimalizált játék- és streaming-élményt nyújtsanak felhasználóiknak.
Érkezik: mesterséges intelligencia és virtuális valóság az oktatásban
Tanítás és tanulás az MI vagy XR technológiák segítségével, mentális egyensúly a mesterséges intelligencia korában. Idén is meghirdeti pedagógusoknak szóló pályázatát a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli. A pályázat célja, hogy a tanárok a szakterületükhöz szorosan kapcsolódó digitális tananyagokat hozzanak létre, különös tekintettel a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek területére. Az elkészült tananyagok valamennyi hazai pedagógus számára hozzáférhetők lesznek. A 25 legjobb pályázó egész nyárra elegendő mobilinternetben részesül, 10 nyertes pedig 120 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal gazdagodhat.
NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.
Ezek az idei kulcstémák a webes és marketing stratégiák terén
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.