Process Solutions: így reagáltak a cégek a Cafeteria csomagot érintő változásokra
2018. július 20-án az Országgyűlés elfogadta azt a 2019-es adócsomagot, amely alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.
A PS közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a Cafeteria rendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.
„A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89%-a nem szüntette meg teljesen a Cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére” – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.
A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33%-a megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a Cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.
Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a Cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.
A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint 40%-a valamennyi részét átvállalta a többlet adóthernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.
Kapcsolódó cikkek
- Újabb regionális elismerést kapott a PS
- Fontos a munkavállalói adatok felelősségteljes kezelése
- Mi kell a sikeres tőzsdére lépéshez?
- A munkavállalók szívesen javítanák munka-magánélet egyensúlyukat az MI segítségével
- Évről évre színvonalasabb az Év Gyára megmérettetés
- A szakemberhiány hatalmas gondot jelent a cégvezetők számára
- Automatizációval csökkenhet a munkaerőhiány a könyvelőszakmában
- Húszszorosára nőtt egy önéletrajz ára az elmúlt 6 évben
- Mindössze heti 3 napot dolgozunk effektíven
- Figyelem és gondoskodás az első 3 hónapban. Ezen múlna a munkavállaló megtartása?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.