Valóban elköltözhet az informatikusok jó része a KATA megszűnése miatt
Komoly hatásai lehetnek az IT szektorban a KATA megszűnésének a No Fluff Jobs felmérése szerint. Minden második informatikus az ország elhagyásán gondolkodik, de csak 7 százalékuk látja külföldi cégalapításban a megoldást. A No Fluff Jobs kutatása is alátámasztja az IVSZ szakmai állásfoglalását, amelyben az iparági szövetség a digitális készségekkel rendelkező szakemberek virtuális elvándorlásának negatív munkaerőpiaci hatásaira hívta fel a figyelmet.
Az IT-szektorra szakosodott állásportál több mint 300 magyarországon dolgozó informatikust kérdezett meg arról, hogyan reagál a KATA megszűnésére. A felmérésben résztvevők közel 20 százaléka válaszolta azt, hogy az ország elhagyását tervezi, további 30 százalékuk pedig fontolóra veszi a külföldre költözést.
„Az informatikusok többsége könnyen vált távmunkára, mert a projektek döntően digitális keretrendszerekben zajlanak” – nyilatkozta Magdalena Gawłowska-Bujok, a No Fluff Jobs ügyvezető igazgatója. „Előnytelen piaci környezetben az IT-s szakemberek egyszerűen válhatnak digitális nomádokká, hogy országhatárokat átlépve olyan lakhelyet válasszanak, ahol a legjobb életkörülményeket tudják biztosítani maguknak és családjuknak” – tette hozzá a szakember.
A No Fluff Jobs felmérésére válaszolók 60 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy alkalmazotti jogviszonyban folytatja tovább munkáját hazai vagy külföldi cégnél. A vállalkozói létet választók fele a KATA után más adónemet választ vagy belföldi céget alapít, másik fele azonban külföldi cég indítását tervezi.
A No Fluff Jobs állásportálon 2022-ben feladott több mint kétezer hirdetés 36%-a kínált vállalkozói jogviszonyt, és ezekre az állásokra jellemzően többen jelentkeztek az alkalmazotti jogviszonyt kínáló pozícióknál. Vállalkozóként leginkább a backend, a fullstack, a project manager, a frontend és a testing pozíciókban dolgoznak az informatikusok.
Árat emelhet, aki marad
Az itthon maradó és vállalkozóként dolgozó IT-szakembereknek feltehetően árat kell emelniük ahhoz, hogy megmaradjon korábbi jövedelmük. Az ICT Európa adótanácsadó számításai szerint egy informatikus, aki KATA-s vállalkozásként havi 1,5 millió forintot számlázott körülbelül két és fél havi jövedelmét veszíti el, és így átalányadózás esetén 15-20 százalékkal kell megemelnie a munkabérére vonatkozó árait, hogy megtartsa korábbi nominális jövedelmét. Ha ezt az inflációval is korrigálni szeretnénk, akkor 30 százalék feletti emelésre van szükség.
Kapcsolódó cikkek
- Csodálkozunk, hogy elmennek az informatikusok?
- Tömegesen dolgoznának itthonról külföldre a magyar informatikusok
- Mi kell ahhoz, hogy itthon maradjanak az IT-szakemberek?
- Nem vágynak vissza az irodába az IT-s munkavállalók
- Tovább emelkedett az IT bérezés
- Tovább nőhet az informatikushiány
- Bölcsésznőkből lesznek az informatikusok
- Ingyenes informatikai képzéseket és álláslehetőséget kínál a PROGmasters
- Rohamosan növekvő bérek az IT munkaerőpiacon
- Karrierváltás: még lehet jelentkezni a PROGmasters 2 hónapos, ingyenes IT-képzésére
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
