Az ABB "A" minősítést kapott az éghajlatváltozással kapcsolatos átláthatóságáért
Anke Hampel, az ABB fenntarthatósági ügyekért felelős vezetője így nyilatkozott: „Az ABB szigorú, tudományosan megalapozott, nettó zéró célokat tűz ki, összhangban a Tudományos Alapú Célkitűzések Kezdeményezés (Science Based Targets initiative/SBTi) Net-Zero Standardjával. A CDP „A” listájára való felkerülés fontos elismerése a fenntarthatósággal kapcsolatos megközelítésünknek, valamint az ambiciózus és érdemi fenntarthatósági célok kitűzése iránti elkötelezettségünknek.”
A vállalat már benyújtotta az új célkitűzéseit az SBTi-hez. Az új célok érvényesítése 2024-ben várható. Ezek között szerepelnek a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C-ra való korlátozásához igazodó Scope 1 és 2 célok, amelyek 2030-ra 80 százalékos, 2050-re pedig 100 százalékos CO2-egyenérték (CO2e) kibocsátáscsökkentést céloznak a 2019-es bázisévhez képest. 12 hónapos gördülő átlagban, 2023 harmadik negyedévére az ABB 72 százalékos csökkenést ért el a Scope 1 és Scope 2 CO2e emissziós értékekben 2019-hez képest. Az ABB a legfrissebb számokat február 23-án tette közzé a vállalatcsoport 2023-as éves jelentési csomagjában.
Emellett a vállalat új Scope 3 CO2e kibocsátási célokat tűzött ki, amelyek 2030-ra 25 százalékos, 2050-re pedig 90 százalékos csökkentést irányoznak elő a 2022-es kiindulási szinthez képest.
A WBCSD legújabb, az elkerült kibocsátásra vonatkozó iránymutatását követve az ABB ezen a területen is frissítette célkitűzéseit és célja, hogy ügyfelei 600 megatonna CO2e kibocsátást kerülhessenek el a 2022 és 2030 között értékesített termékek révén. Az ABB 2022-ben 70 Mt CO2e emissziót segített ügyfeleinek elkerülni az iparban, a közlekedésben, az épületekben, az adatközpontokban és egyéb területeken.
A CDP részletes és független módszertan alapján értékeli a vállalatokat, A-tól D-ig terjedő minősítést adva a közzététel teljeskörűsége, a környezeti kockázatok tudatossága és kezelése, valamint a környezetvédelmi irányításhoz kapcsolódó bevált, jó gyakorlatok – például ambiciózus és ésszerű célok kitűzése – bemutatása alapján. Azok, melyek nem teszik közzé vagy nem nyújtanak elegendő információt, F minősítést kapnak.
Kapcsolódó cikkek
- Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást
- Idén a fenntarthatóság erősítése és az AI térnyerése dominálja a vállalati informatikát
- Az ABB a Light + Building 2024 kiállításon: Intelligens épületek csúcstechnológiái testközelből
- Az ABB bemutatja „Kőbe zárt zene” sorozatának legújabb részét, a szingapúri Guoco Towert
- Így csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást
- Az erdei ökoszisztéma helyreállítására kötött szövetséget az Epson és a WWF
- Az ABB és a tudományos élet együttműködik az energiahatékonyság terén
- Magán kezdi a K&H a karbonlábnyom csökkentését
- Az ABB közzétette első integrált jelentését
- A korábbinál is jobban támogatja a zöldkötvényeket az EU
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
